Megnevez�s: Gaur [Bos frontalis]

Megjelen�s: A vil�g legnagyobb test� vadon �l� marhaf�l�je. Testhossza nagyj�b�l 250-330 cm, a farka hossza 70-100 centi �s a s�lya 700 �s 1000 kg k�z�tt mozog.

S�r� �s vastag s�t�tbarna bund�juk van, a l�buk viszont t�rdfelettig feh�r sz�n�. Az �lla alatt tok�ja van, ami le�r a k�t mells� l�ba k�z�ig. Van egy p�p a lapock�jukon, ami az �rett h�mekn�l jellegzetes. Mindk�t nemnek van szarva. A szarv hossza 80 cm, a fej k�t oldal�n�l kezd�dik, majd a fej�k k�zepe fel� csavarodik. Az alj�n�l s�rg�s sz�n�, majd ez �tmegy feket�be. 

�letvitel: Reggel �s k�s� este a legakt�vabban, a nap forr�bb r�szeit pihen�ssel t�ltik. Viszont ahol az emberek m�r beavatkoztak az �letm�djukba, nagyon ritk�n l�tni �ket reggel 8 �ra ut�n a szabadban.

A sz�raz �vszakban a csord�k �sszegy�lnek �s egy�tt maradnak kis ter�leteken. A monszunsz�l k�zeledt�vel pedig a hegyekbe v�ndorolnak. B�r a gaurok r� vannak utalva a v�zre, nem szoktak f�rdeni �s dagony�zni. 

Mikor riasztj�k �ket, meglep� sebess�ggel sz�guldanak be az erd�be. 

Csord�kban �lnek, amiket egy egyed�l�ll� �rett h�m ir�ny�t. A p�rz�si id�szakban a h�mek elcsatangolnak megfelel� n�st�ny keres�s�re. Komolyabb csat�k h�mek k�z�tt nincsenek, hiszen a m�ret�kben nagyobbak egy�rtelm�en a domin�nsabbak is. A h�mek p�rz�si h�v�jeleket adnak ki tiszta �s rezon�ns hangokkal, amik m�sf�l km-r�l is tiszt�n hallhat�ak. 

A v�szjel�k egy s�pol� �les hang �s egy lass� teh�nszer� b�g�s. 

 

(C) - Saj�t ford�t�s!